M. Salpi novelláskötetét, A mi keresztünket, mutatták be Los Angelesben.

A kötet először 1921-ben Franciaországban látott napvilágot Mer Khachu (A mi keresztünk) címen. A novellákat Ishkhan Jinbashian fordította angolra, és a Genocídium Könyvtár 6. kiadásaként jelentek meg. A mi keresztünket az eredeti, örmény változat reprodukcióival illusztrálták.

Aram Sahakian, orvosként, író- és újságíróként és politikusként tevékenykedett, az M. Salpi nevet "írói álnévként" használta. A kortársait és az akkori történéseket megelevenítő novellák főszereplői örmény népirtást elszenvedett emberek.
Sahakian az I. Világháborúban katonaorvosként szolgált a török hadseregben; itt találkozott az örmény katonákkal és tisztekkel, akik a saját családi tragédiájukról meséltek, felelvenítve a török kezek által véghezvitt deportálások és népirtás szörnyűségeit.
Később Sahakian rengeteg túlélővel találkozott: a Palesztinában, Libanonban és Szíriában tett utazások és megbízatások alatt, illetve a Egyiptomban a port saidi örmény menekülttáborban rezidens orvosként töltött időkben. Az új életet és a rokonok viszontlátását álmodó emberek történetei Sahakianra nagy hatással voltak, - ennek eredményeként születtek meg A mi keresztünkben található novellák is.